Ihlet.....

Néha mikor gondolkodok valamin vagy foglalkoztat egy dolog, olyankor sokszor jönnek a gondolatok, az ihlet, és szeretem leirni. A mult héten kedden nagyon szomorú lettem a családom miatt. Gyültek bennem a kérdések. Ifin csak rá tudtam gondolni... Ebböl kifolyolag, ott ifin irtam egy verset. Muszály volt leirnom ami bennem volt. És uttánna jobb lett, megkönyebültem. A versem igy szol:




Sok "miért?"  

Miért nehéz a kereszt,
Amit Isten a válamra tett?
Miért ily mostoha az élet,
És miért ily sötét?

Annyi kétség, fájdalom...
Krisztusom! Tovább nem birom!
Jöj! Téged hivlak,
Könyits a terhemen!

Tudom, te nem igértél
Fájdalom nélküli útat.
De tudom bármi ér,
Te velem vagy!

Néha nehéz, néha fáj,
S a könnyeim patakká váll.
Istenem kérlek légy velem,
És erösits meg a szenvedésben!