~Kedd este, az ifin a vezetesrol volt szo. Emlitette a lelkipasztor, hogy egyszer Isten allom altal vezette. Masnap eszembe jutott, hogy engem is vezetett allom altal Isten. Tudom, hogy az allomra nem mindig kell alapozni. De az en allmaimre igen is mertem, vagyis merek. Isten azok altal is formalt engem aze aki vagyok. Az almaimban az volt a fo mondanivalo, hogy kepmutato eletet elek. Ugyanis mindegyik almaim tartalma az volt, hogy Jezus jon vissza, es az arcom mosolyog, de bejul rettegek. Akkoriban meg nem ertettem ezek az almokat, de mostmar igen. Lehet az embereket be tudom csapni a latszattal, de Istent nem. O a vesek es a szivek vizsgaloja, es tudja nagyon jol, hogy keszen allunk-e a vele valo talalkozasra vagy se. Csak alom volt, de az a felelem a szivembe amit akkor ereztem borzalmas. Milyen lett volna a ha valosag lett volna?! Bele se merek gobdolni! Isten kegyelmebe reszesultem, amiert halas az en szivem, es ma mar nem rettegek a vele valo talalkozastol, hanem inkabb nagyon varom mar! Es te, hogy vagy ezzel? Keszen allsz?